Régió: Budai-hegység
Táv: 14,2 km
Szintkülönbség (fel): +496m
Szintkülönbség (le): -602m
Idő: Hűvösvölgy - Árpád-kilátó: 1:30 óra
Árpád-kilátó - Hármashatárhegy: 1 óra
Hármashatárhegy - Bécsi út (Rozália téglagyár): 2 óra
Összidő: 4:30 óra
A túra időpontja: 2015. június 21.
Az indulás GPS koordinátái: 47°32'28.8"É, 18°57'50.1"K
Az érkezés GPS koordinátái: 47°35'06.4"É, 18°59'23.1"K
Megközelítés: a budapesti tömegközlekedés mind a túra kezdő-, mind a végpontjához biztosít jó közlekedési lehetőséget. Hűvösvölgybe kiutazhatunk
a Széll Kálmán térről a 61-es villamossal, a Szentlélek térről a 29-es busszal vagy a Gyermekvasúttal. A Rozália téglagyártól a 218-as busszal
(Solymár, téglagyári bekötőút megálló) juthatunk vissza a Szentlélek térre. Részletes menetrend a Budapesti Közlekedési Központ honlapján
érhető el.
Az Országos Kéktúrából a főváros, Budapest sem maradhat ki, noha az útvonal a Budai-hegységnek csupán a "sarkát" érinti.
Az OKT 14. szakasza a ma is iskolások által "üzemeltetett" Gyermekvasútnak a végállomásától, Hűvösvölgytől indul. Az igazoló pecsét az állomás
egyik sarkában, a lépcső mellett, egy szép új faládikóban várt ránk. A reggeli vonatra várakozók érdeklődve figyelték, ahogy elővesszük az igazoló
füzeteinket és a pecsétet...
A Budai-hegységben, a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedő kisvasút a mai napig nagy népszerűségnek örvend, és nem csak a gyerekek körében.
A Guiness 2015-ben a Világrekordok közé választotta a kisvasutat: a 11,7km hosszú szakasz a világ leghosszabb gyermkevasútja! Akinek ideje engedi,
érdemes egy napot a Budai-hegység városon belüli részére is szánni, akár kisvonattal, akár gyalog indulunk a felfedezésére. A hegységet alaposan
bejárja a Gyermekvasút Nyomában túra, további kedvcsináló
képek a Nagy-Hárs-hegyi beszámolómban. Ha valakinek kevés lenne
a Kék távja, akkor érdemes felkeresni a nagykovácsi melletti Nagykopasz
csúcsán magasodó kilátót is.
Ha megvan a pecsét, akkor az állomás épületét elhagyva a villamos és buszvégállomás közelebbi sarkát célozzuk meg, itt átkelve a Hűvösvölgyi úton egy
kis utcácskában "indul" a kék. Átkelünk az Ördög-árkon, majd balra felfelé indulunk a Glück Frigyes úton. Üde, dús erdőben gyalogolunk, s nemsokára
elérjük a hűvösvölgyi vitorlázó repülőteret, melynek sarkából jól látszik Pesthidegkút, Erzsébetliget, az előttünk elterülő, lapos Vörös-kővár,
s a Hármashatárhegy előtt megbúvó Mária-hegy és az Újlaki-hegy (a képen balról jobbra):
A rétet elhagyva az út emelkedni kezd, továbbra is erdőben haladunk, egészen a Határ-nyeregig, ahol több túristaút is találkozik. A "csomópontban"
padok várják a pihenni vágyókat. Innen kicsit könnyebb lesz az út: a Kecske-hegy dolomit tömbjének oldalában, kényelmes, vízszintes úton járunk.
Itt-ott felsejlik a város a fák ágai között, majd elérjük az Oroszlán-sziklát, ami nevét onnan kapta, hogy oldalról valóban hasonlít egy
oroszlánra. Hamarosan elérjük a Látó-hegyet, oldalában az 1929-ben felépített Árpád-kilátóval, amely Glück Frigyes kezdeményezésére épült
Friedrich Lóránt tervei alapján. Kő talapzata és aranyos fa teteje ma is az eredeti formájában várja a látogatókat. A kilátó teraszáról zavartalan
kilátás nyílik egész Budapestre: középen a Duna a Parlamenttel, szemben a Budai Vár, mögötte a Gellért-hegy. Ezért a kilátásért mindenképp érdemes
elsétálni ide!
A kék a kilátó előtt élesen balra fordul, majd jó negyed órás sétávul leereszkedünk Fenyőgyönygyére, hogy innen kapaszkodhassunk fel a 495 méter
magas Hármashatár-hegyre. A kék az első méterek után jobbra, az erdőben folytatódik, párhuzamosan a műúttal, amit többször keresztezünk. Az
emelkedő nem túl meredek, de folyamatos. A balra eső adótorony ne tévesszen meg minket, még nem vagyunk ott: újabb kaptatók várnak ránk! Végül
sokadszorra is keresztezzük a műutat, felkapaszkodunk egy igen meredek oldalon, s pár lépéssel kiérünk a bokrosból: fent vagyunk! A pecsét a torony
oldalában, egy fa oszlopon, a szokásos ládában vár minket. Ha megvan az "igazolás", ne siessünk: a hegytetőről szépen látszik dél felé a város,
nyugat felé a budai hegyek: kezdve a Duna menti Gellért-hegytől a Széchenyi-hegyen, Normafán, János-hegyen és Hárs-hegyen át (balról jobbra):
egészen Remeteszőlős és Nagykovácsi érintésével a Pilisig:
Ha kigyönyörködtük magunkat, akkor az immár egyszemélyessé szűkült ösvényünk kerítés mellett, sziklás-köves, erdős terepen ereszkedik le a hegyről,
majd felkapaszkodik a 452 méteres Vihar-hegyre. Helyenként a fák között előtűnik Békásmegyer, a Duna a Megyeri-híddal és Dunakeszi.
Leereszkedünk a Virágos-nyeregbe: az egykori büfének már nyoma sincs, de a pecsét a földút jobb oldalán, egy villanyoszlopon vár ránk. Az oszlop mellett
visszatérünk az erdőbe, megkerüljük a Csúcs-hegyet, melynek oldalából több helyen is szép kilátás nyílik a Kevélyekre. A nyeregben
visszafordulunk és leereszkedünk a völgybe. Az erdős terep lassan megszelidül, kiérünk a műútra, melyen jobbra fordulva pár perc sétával érjük el a
Rozália téglagyár bejáratát. Mai utolsó pecsétünk a kapu jobb oldalán, egy ládikóban vár minket. A síneken átkelve, pár száz méter múlva érjük el a
Bécsi utat, ill. a buszmegállót.